Eger

Eger ezer éve püspöki székhely, oktatási központ, történelmi zarándokhely, az ország leglátogatottabb vidéki turisztikai célpontja.
A várost a XI. század elején a magyarok első királya, Szent István alapította, de nem csak a magyaroknak. Eger ugyanis az alapítása óta nem más, mint soknemzetiségű és multikulturális város: különböző származású, különböző vallású és különböző kultúrájú népek találkozóhelye. Eger az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma évszázadok óta.
Iskolavárosi jellege miatt Egert a XIX. század és XX. század fordulóján úgy emlegették: a magyar Athén. S valóban: Magyarországon a múlt század első felében Eger volt az egyetlen megyeszékhely, ahol a legtöbb és legtöbb fajta főiskola, középiskola, s más oktatási intézmény működött. A városban volt egy hittudományi főiskola és egy jogakadémia, két egyházi és egy állami gimnázium, két tanítóképző és két kereskedelmi középiskola, három polgári iskola, egy tanonciskola és egy gazdasági népiskola működött. Kevesen tudják, de tény: a XX. század első felében a legalább érettségivel és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (több mint 16 százalék) Egerben magasan meghaladta az országos átlagot (amely akkoriban csak mintegy 6-7 százalék volt).
Eger város legfontosabb turisztikai értékei közé tartozik a mintegy nyolcszáz éves kővár, a XVI.–XVII. századi magyar történelem egyik kiemelkedő nevezetessége. A felmérések szerint csak az egri várat – a Dobó István Vármúzeumot – évente csaknem 450 ezer látogató keresi föl.
Eger Magyarország gyöngyszeme, a barokk "ékszerdoboz". Szép földrajzi fekvésének, szelíd szépségű tájainak, termálfürdőinek, bor- és fürdőkultúrájának, polgárai vendégszeretetének köszönhetően évente több mint egymillión keresik fel, hogy értékeivel ismerkedjenek, pihenjenek, a környéken kiránduljanak.

Termálvíz
A város turisztikai vonzerői közé tartozik a termálvíz is. A történelmi feljegyzések és ma is meglévő műemléki épületek tanúsítják, hogy melegvíz-forrásai révén Eger századokkal ezelőtt is keresett fürdőhely volt. A törökök számos fürdőt építettek a városban, közülük ma is működik az úgynevezett Török Fürdő, amelynek gyógyvize a reumás megbetegedésekben szenvedők számára hoz enyhülést.

Kultúra
Eger évszázadok óta kiemelkedő helyet foglal el az ország kulturális életében. Az évszázados művészeti hagyományokra építkező kultúra folyamatosan újult meg a legkülönbözőbb irányzatok megjelenésével.  A művészetek fejlődésében jelentős szerepe volt annak, hogy Eger megőrizhette diákváros jellegét, így az újabb és újabb generációk által keltett igények mind az önképző körökben, mind a professzionális művészeti alkotóműhelyekben segítették az új műfajok megjelenését.
Mára szinte valamennyi művészeti ág megtalálható Eger kulturális palettáján.  Az építészettel együtt fejlődő képző-és iparművészet mellett említést érdemel a komolyzene, a táncművészet a népzene, és a néptánc.

Fesztiválváros
Eger városa az új esztendőt hagyományosan két Újévi koncerttel köszönti a Gárdonyi Géza Színházban. A március hónap Egerben egyet jelent az Egri Tavaszi Fesztivállal.
A Palóc Pünkösdi Fesztivál célja a pünkösd szent és profán ünnepköréből a magyar és a sajátosan palóc népművészeti elemeket tartalmazó programok megrendezése a gyermek és ifjúsági korosztály bevonásának biztosításával.
Június elején kezdődik és augusztus végéig tart az Agria Összművészeti Fesztivál rendezvénysorozat. A Kis Dobó téren a könnyű műfaj kap helyet, az Érsekkertben gyermekdarabot, míg a Líceum udvaron nagyszínpadi produkciót mutatnak be. 
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a bor és a gasztronómia jegyében zajlik július második hétvégéjén. A programot először 1996-ban rendezték meg és sikere azóta is töretlen. A Dobó téren sátrakban 30 egri borászat kínálja Egri Bikavérét 15 neves egri étteremmel közösen, amelyek egy-egy Egri Bikavérhez készítenek harmonikus egri ételajánlatot. A kulturált borfogyasztást a borgasztronómia legigényesebb megjelenítésével teszik a borászok és az éttermek, ezzel is bizonyítva az Egri Bikavér sokszínűségét, de mégis egységes íz-harmóniáját.

Középkori Piactér
A középkori díszletek között, színházi előadások, zenés-táncos blokkok, vásári komédiák váltják egymást. Megelevenednek a középkor jellegzetes szereplői: a király és kísérete, lovagok, regösök, udvari emberek keverednek a perlekedő parasztokkal, a piaci forgatagban felfordulást okozó tolvajokkal, jövendőmondóval, gyógyfüveket áruló vajákossal, de feltűnnek erőművészek, tűznyelők, bohócok, vásári komédiások is. A kulturális programok mellett kézműves vásárral és bemutatókkal, gasztronómiai kínálattal és játszóházzal várjuk vendégeinket.

Végvári Vigasságok – Történelmi fesztivál az egri várban
A fesztivál ideje alatt országos történelmi íjászverseny, bástyamászó verseny kerül megrendezésre. Naponta müezzin énekel a Minaretből, a várban bemutatják tudásukat a legszebb hastáncosnők. A rendezvény fő attrakciója a Katonai hagyományőrzők nemzetközi találkozója. A nemzetközi találkozón felelevenítik Eger ostromát, látványos csatajelenetekkel, pirotechnikával. A találkozóra érkező angol, cseh, lengyel, francia, szlovákiai és magyar csoportok napközben bemutatókat tartanak a saját középkori történelmükből a nagyközönségnek.

Immáron hagyományosan, minden évben az államalapítás ünnepének napjához igazodva kerül megrendezésre a Szépasszony-völgyi Fesztivál. A minden korosztály ízlését kielégítő színpadi rendezvényeket színesíti a kézműves bemutató és kirakodóvásár, a mutatványosok jelenléte és játékos ügyességi versenyek. A fesztivál hangulatát a késő estig nyitva tartó, kitűnő étkeket és borokat kínáló pincék, éttermek teszik teljessé.

Az Agria Nemzetközi Néptánc Találkozó négy napig zajló színes fesztivál. A bemutatók a Dobó téren, az Egri Kulturális és Művészeti Központban, a záró gála a Szépasszonyvölgyi nagyszínpadon kerül megrendezésre, ahol nem csak magyar, hanem külföldi néptáncosok mutatják be zenés-táncos produkcióikat. Az eseményeket miden évben több, mint 8.000 fő látogatja.

Egerben és környékén, szőlőtermelő vidékről lévén szó nagy hagyományokra tekint vissza a szüret és annak megünneplése. A szüreti felvonulás minden évben kora ősszel zajlik. A színes menet a belvároson keresztül a város főterére, a Dobó térre vonul, ahol a szőlőkoszorú átadásával megkezdődik az ünnepségsorozat, a szüret kezdetének kihirdetése. A téren borsátrakban egri borok kóstolására, vásárlására nyílik lehetőség.

Az Eger Ünnepe programsorozatot 1995 óta szervezik meg a civil szervezetek, amely a város egyik kedves és egyre több érdeklődőt vonzó eseménye. Évente közel 60 szervezet, benne több száz önkéntes fog össze azért, hogy bemutassa a különböző területen, de a város közösségeiért dolgozó civil szervezetek tevékenységét.

1552. október 17-én a török sereg több mint öt heti ostrom után megkezdte az elvonulást az egri vár falai alól. 2002-től minden évben programokat kínál a Dobó István Vármúzeum ezen a napon, azaz az Egri vár napján. A nyílt nap során valamennyi kiállítás ingyenesen látogatható és olyan helyeket is megtekinthetnek, melyek egyébként zárva vannak a vendégforgalom elől, például a restaurátor műhelyt.

Karácsonyi Vásár több helyszínen is van a városban, de az igazán színvonalas, kulturális programokkal, Mikulás-házikóval, forralt borral és hangulatos zenével zajló csak a Dobó téren található meg egész decemberben. A Dobó tér közepén egy hatalmas, feldíszített, kivilágított karácsonyfa áll, amely körül 20 hangulatos faházikóban árusok árulják portékáikat a karácsonyi ajándékok után kutató egrieknek és a térre látogató nézelődőknek.

A két ünnep között kerül megrendezésre hagyományosan az Egri Borszalon. A rendezvényen mintegy 20 kiváló egri borász több, mint 66 egri borral fogadja a borszerető vendégeket, akiknek lehetőségük van megkóstolni, pontozni és összehasonlítani azokat.

Minden év december 27-én a Bazilikában a káptalani mise után kerül sor az újbor szentelésére, azaz a Szt. János napi borszentelésre. A borvidék hegyközségeit népviseletbe öltözött szőlőtermelők képviselik és helyezik a bort az oltár elé megszentelésre. Rajtuk kívül a Vinum Agriense Borrend, az Egri Borbarát Hölgyek Társasága valamint Eger város fertálymesterei teszik látványossá az eseményt.

Híres íróink
A város két kiemelkedő írót is adott a magyar irodalomnak: egyikük, Bródy Sándor (1863-1924) itt született, és innen indult országos hírnevet szerezni magának, míg a másik – Gárdonyi Géza (1863-1922) – nem itt született ugyan, de a harmincas éveitől kezdve Egerben élt a haláláig, így számára ez a város volt az „irodalmi szülőhelye". Gárdonyi Géza klasszikussá vált történelmi regényt írt Egri csillagok címmel, amelyben az 1552-ben a törökök ellen sikerrel küzdő egri várvédő hősöknek állított örök emléket. A vármúzeum tőszomszédságában található a Gárdonyi Emlékház, mely az írónak állít emléket.

Egri csillagok – Nagy Könyv
Az „Egri csillagok" című regény napjainkra világhíressé vált, ezt bizonyítja, hogy 2005-ben megnyerte a Nagy Könyv versenyt Magyarországon. A legolvasottabb magyar regény Eger nevét fogalommá, a hősies helytállás szimbólumává tette. Az Egri csillagok nemcsak egy regény címe lett, hanem egy várossal is azonosult.

Bor
Eger mindig is híres volt a környező domboldalakon termő szőlők nedűiről, s köztük is elsősorban az Egri Bikavérről, amely többfajta, Eger környékén termő szőlők szigorúan meghatározott arányú keverékéből készül. Ugyancsak országos híre van a nevezetes Szépasszony-völgynek, ahol több mint kétszáz borospince található, s ahol tavasztól őszig vendéglők teraszain és pinceborozók hűs mélyén turisták tízezrei ismerkednek az egri borokkal és a tájjellegű ételekkel.

EGER, illetve az egri vár a magyar történelemben játszott kiemelkedő szerepe miatt történelmi és turisztikai zarándokhely: ebben a városban található Európa legészakabbra fekvő muszlim műemléke, a XVI. – XVII. században épített Minaret; az ország második legnagyobb temploma, a klasszicista Főszékesegyház. Az egri vár, az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vígasságok és a külföldön is híres egri vendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a városunkat felkereső vendégeknek.