Körös-szögi kistérség

Szarvas a Dél-Alföld gyöngyszeme. Életében meghatározó szerepet tölt be a csaknem 30 kilométer hosszú Körös-holtág, mely hazánk ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-kultúra leleteinek tanulsága szerint a ma 18 ezres település környéke az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Szarvas neve először Anonymus krónikájában fordul elő „Mons Cervinus", azaz Szarvashalom alakban.

1767-ben került a fiatal mezővárosba a Szarvas újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer, Tessedik Sámuel. 1780-ban megalapította Európa első gazdasági iskoláját, valamint 1786-88 között megépíttette Szarvas legrégibb templomát, az evangélikus Ótemplomot. Utcáinak szabályozása is az ő nevéhez fűződik.. Iskolaváros és agrárjellegét napjainkig megőrizte. A város jelenkori történelméből kiemelkedik a Magyar Millennium éve, ekkor született meg az önálló Tessedik Sámuel Főiskola és a város önálló szlovák és magyar nyelvű előadásokat is bemutató színháza. A város bővelkedik látnivalókban. Legnagyobb nevezetessége az Arborétum, valamint a Történelmi Magyarország Közepe, amely egyben a Kárpát-medence mértani középpontját is jelenti. A Körös partján lévő Bolza-kastély lépcsősorain áll a capitoliumi farkas egyetlen, mérethű magyarországi másolata.  A millennium tiszteletére állított Ezredéves Emlék, mely a magyar Szent Korona legendáját jeleníti meg, a Holt-Körös partján, a kastéllyal szemben talált méltó helyére. Az Anna-ligeti Csáky-Benz-kastélyban székel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága és Látogatóközpontja.
Emlékek egész sorát kínálja a Tessedik Sámuel Múzeum gazdag régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga, a város egyedülálló ipartörténeti műemléke az 1836-ban épült Szárazmalom, a népi értékeket őrző Szlovák Tájház és az Erzsébet-ligetben található Ruzicskay Képtár.

A várost a tavasszal, nyáron, valamint ősszel megrendezésre kerülő turisztikai nagyrendezvények színesítik. Minden évben megrendezésre kerül az Amatőr Fogathajtó Bajnokság, a Körös Napok Nyári Művészeti Fesztivál, az Aratónap Ezüstszőlőben, a Suttyomba Népzenei Fesztivál, Szarvas Város Napja, Szent István Nap, a Horgásznap és Halászléfőző Verseny, illetve a város legnagyobb turisztikai és gasztronómiai élményét kínáló Szarvasi Szilvanapok.

Békésszentandrás
A Békés megye nyugati kapujaként ismert nagyközség a Körös folyó holtágának partján fekszik, a 44-es főút szeli ketté. A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve először 1297-ben szerepel oklevélben. A XV. században a Hunyadiak birtokolták, ekkor emelkedett mezővárosi rangra. A falut 1596-ban tatár csapatok égették fel, majd 1698-ra a törökök elleni felszabadító háborúk és egy pestisjárvány teljesen kipusztította lakosságát. 1719-ben települt újjá. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Az I. világháború végén az Erdélyből idemenekült Farkas János és felesége honosította meg a szőnyegszövést, s az ő hagyományaikból született a világszerte ismert szentandrási perzsaszőnyeg. A Körösök szabályozásakor a község távolabb került az élő folyótól. 1942-ben Horthy Miklós kormányzó felavatta határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét, mely páratlan látvánnyal fogadja a turistákat. A környék számos lehetőséget nyújt az aktív turizmus - horgászat, vízi sport, kerékpározás, gyalogtúrázás - kedvelőinek. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott, mára már Kondorosig érő Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség jó része bejárható. A település kiemelt rendezvényei a  Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub által minden nyáron megrendezésre kerülő országos hírű Simon Fiala Emlékverseny, valamint a nyári BIKE-napok  és az András Napi Búcsú, amely a rendszerváltás óta a nagyközség napját is jelenti.

Csabacsüd
Békés megye egyik legszebben gondozott községe. Nevének eredetére vonatkozóan erősen tartja magát az avar eredetű Kaba elnevezés, ami halra, sólyomra utal. Csabacsüd neve 1444-től szerepel az oklevelekben. Egy 1456-os oklevél már Hunyadi János birtokaként említi. Pusztulásáig népesnek volt mondható. Csabacsüdöt 1596-ban a török-tatár csapatok felégették. A továbbiakban területe a békésszentandrási uradalomhoz tartozott. Önálló történelme 1924-ben kezdődött, amikor belügyminiszteri döntés engedélyezte az új nagyközség megalakulását. A községi elöljáróság 1932-ben költözhetett ki Szarvasról az új községházába. Ekkorra már állt az iskola, az ártézi kút és a vasúti megálló is. A II. világháború megakadályozta, hogy teljes mértékben „Magyar Mintafaluvá" fejlesszék. Ma Csabacsüd szemmel láthatóan dinamikusan fejlődő, rendezett települése a Körös-szögi Kistérségnek.
Örménykút neve a XVIII. századi térképeken „Örmény barma kútja" formában olvasható. A környék pusztáit egykoron bérlő, a török elől Magyarországra menekült örmény kereskedők emlékét őrzi. Környéke és belterülete valóságos tárháza a régészeti szenzációknak. Itt áll a Décsi-halom, amely mélyében őrzi a közelmúltban feltárt Árpád-kori templom alapfalait. Alatta húzódott a középkori Décse. A falu belterületén a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete vezetett ásatásokat. A település egyik nevezetessége az 1870-ben épült, romos állapotában is hatalmas Bakulya-sori szélmalom. Az egykori általános iskola udvarán egy 1994-ben felállított harangláb őrzi az egykor tucatnyi, környékbeli tanyai iskola emlékét. A falu melletti Tóniszállás érintetlen állat- és növényvilágával, ősgyepével, facsoportjaival felejthetetlen élményt kínál a természet szerelmeseinek.

Kardos
A község Szarvastól 17 kilométerre fekszik, lakosai magyar és szlovák anyanyelvűek. Bár a megye egyik legfiatalabb települése, mégis a közelmúltban megalkotott, gazdag jelképi világú címere ősi időket idéz: a szálfegyvereket tartó oroszlán utal a település nevére, s arra, hogy Kardos Hunyadi-birtok volt. Egy helyi nyelvi legenda szerint Kardos a török időkben katonai birtok volt, az alakja pedig jatagánra emlékeztetett. Egy 1864-es jegyzőkönyv szerint viszont már akkor is létezett a Kardos családnevet hordozó dűlő. A rendezett és tiszta település 2000-ben elnyerte a „Biztonságos település" címet. Kardos és környéke apróvadakban gazdag, ezért nemcsak kitűnő vadászterület, de lehetőség nyílik az állatok természetes környezetben való megfigyelésére is.


Kondoros
Kondoros a 44-es főút mentén fekszik, Szarvastól délkeletre. Elnevezéséről megoszlanak a vélemények: van, aki Kondor nevű földesúr nevéből, van, aki a kondorkeselyű madárról származtatja. Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashattunk róla. A XVI. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. Kondorospusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája. A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Petőfi István - Petőfi Sándor testvéröccse - kiscsákói gazdatiszt javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást, a tornász Ónodi Henriettet és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpemandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A kerékpáros turizmus kedvelői örömére csillagtúra útvonalak is indulnak Kondorosról. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé lett rendezvénysorozatát.