Pásztorok földje – Hortobágy

Legjobb, élő hagyományokkal rendelkező desztináció - 2008.

A Hortobágy egy olyan, pásztorközösségek által használt kultúrtáj, mely ember és természet harmonikus együttélésének és működésének kiemelkedő példája. A Hortobágy Közép-Európa egyetlen hatalmas, összefüggő füves pusztája töretlen látóhatárával, jellegzetes növény- és állatvilágával, egyedi jószágállományával és gazdag kulturális hagyományával Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi helyszíne. 1999-ben a Hortobágyi Puszta elfoglalta az őt megillető helyet a Föld ezernél kevesebb egyetemes értéke között: a Világörökség része lett. 2008-ban elnyerte a „Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja" és a „Kiváló Európai Desztináció (EDEN)" megtisztelő címeket.

Hortobágy több évszázados hasznosítási módja az extenzív állattartás volt, ahol a természettel együtt élő ember sajátos legeltetési rendet alakított ki, melyhez egyedi módszerek, hagyományok társultak. Magyarország és Európa legnagyobb ellenőrzött ökológiai területén, a Hortobágyon található a magyar természetvédelmi génbanki állatállomány több mint fele.

Állandó turisztikai bemutatóhelyeinken, valamint tavasztól advent beköszöntéig az egész évet felölelő rendezvénysorozaton a látogatók megismerkedhetnek mindennapjaikat élő pásztorainkkal, viseletükkel, hagyományaikkal, ételeikkel, zenéjükkel és táncaikkal, illetve a pásztorkodáshoz kapcsolódó kézműves mesterségekkel.

Látnivalók:

A Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, mely a Hortobágy folyó felett ível át kilenc boltívre támaszkodva. A híd teljes hossza 167,3 méter. A híd mindig is fontos útvonal volt, mely Erdélyt kötötte össze Pest-Budával. A középkortól jelentős kereskedelmi út a sószállításban és a marhakereskedelemben.

A Hortobágyi csárda a puszta legrégebbi épülete, a 18. századi magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építette ide a legelső „korcsmaházat" szomjas és fáradt utazóknak. A többször felújított épület ma szépségével, hangulatával, népi romantikájával a csárdafogalom megtestesítője.

A Pásztormúzeum épülete egykor szekérállásként szolgált, ahol a vásározók és a hortobágyi pásztorok zöme megfordult. A Pásztormúzeum bemutatja a csikósok, gulyások, juhászok életének legfontosabb elemeit a kihajtástól a hídi vásárig.

A Mátai Ménest több mint 300 éve Debrecen szabad királyi város alapította. Gazdag és egyedi lótenyésztő hagyományai miatt különleges helyet foglal el Európa nemzeti és történeti méneseinek sorában. Ismertségét a hortobágyi csikósok lovas művészete és a nóniusz fajta teremtette meg. Napjainkban nemzetközi hírű lótenyésztő, idegenforgalmi és rendezvényhelyszín. Szervezett programjai közül legnépszerűbb a puszta természeti értékeit, pásztorhagyományait, csikósait, illetve a ménest, a magyar szürke gulyát és a tájra jellemző őshonos állatokat élőhelyükön bemutató pusztai fogatozás.

A Pusztai Állatpark 1997-ben azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a régi magyar háziállatok tartásának különböző módjait és eszközeit, megismertesse az őshonos magyar háziállat fajok eredetét és történetét valamint az állatok múltbéli és jelen kori hasznosítását. A régi magyar háziállatok szabadtéri bemutatóján megtekinthető többek között magyar szürke marha, hucul ló, házi bivaly, racka juh, magyar parlagi kecske, mangalica sertés valamint magyar baromfi és galamb fajták.

Programok&Események: Szent György-napi Kihajtási Ünnep (április), Hortobágyi Lovasnapok (június), Pásztorok Ünnepe – Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó (június), Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep (október).