Sopron és a Fertő-táj - Liszt Ferenc és Joseph Haydn nyomában

Vajon mi jut eszébe a látogatónak, ha Sopronba és a Fertő-tájra készülődik? A kékfrankos zamata, a belváros történelmi csendje, a múzeumok, a Fertő panorámája, a ciklámen illata, vagy a nádasok és erdők suhogása, esetleg Liszt és Haydn? Vagy mindez együtt? Egy biztos Sopronhoz és a Fertő-tájhoz izgalmak, élmények, hangulatok sora kapcsolódik.

A város és a világörökségi táj őrzi tradícióit, ápolja hagyományait, de meg is újult az elmúlt évtizedekben.

A Kékfrankos Nyár csokorba szedi a soproni bor köré szerveződött programokat és laikustól és szakértőig, valamennyi vendégnek kínál valami új, izgalmas gasztronómia élményt. Minden héten túra indul a történelmi borvidékre és minden vasárnap idegenvezetés keretén belül ismerhető meg Sopron, a nemzetközi borváros.

A hagyományos fesztiválhangulatot és komolyzenei élményt elsősorban a rangos fesztiválok a Soproni Ünnepi Hetek és a Liszt Fesztivál, a hegykői és nagycenki művészeti fesztiválok és az Esterházy kastély Haydn koncertjei jelentik.

A két muzsikus elválaszthatatlan a térségtől, életük és sorsuk összefonódott vele. A Liszt Ferenc karrierje Sopronban kezdődött, amikor a városban adta 9 évesen első nyilvános koncertjét, később díszpolgárrá választották, majd többször is megfordul Sopronban, míg 1886-ban  a római polgármester a következő sürgönyt intézte Liszt Ferenc halála alkalmából Finck János polgármester úrhoz: „Sopron város polgármesterének Magyarország. Önnek mint azon város képviselőjének, mely Liszt Ferenc szülővárosának tekintetik, e pillanatban, midőn az ő életével annyi fény tűnt el, meghatva küldi tiszteletteljes részvétét Róma, melynek ő kedves vendége volt és őt magasztos eszmékkel lelkesítette, Róma, mely őt szerette, mely őt, geniális művészt csodálta, mely őt siratja, mint saját fiát az egész világgal együtt. Sindicus Bastianelli."

Joseph Haydn ugyan többször megfordult Sopronban, de életének nagy része Eszterházához kötődik. A "magyar Versailles-t" Esterházy Miklós herceg építtette a XVIII. században. Birtokán az élénk társasági élet elengedhetetlen része volt a zene, tánc, opera, bábszínház; udvari zeneigazgatójának egyenesen Joseph Haydnt szerződtette. A Díszteremben, ahol a fesztivál legtöbb koncertje elhangzik, egykor maga a mester játszhatott zenekara élén, bár a kastély titkai egyikeként őrzi azt is, hogy akkoriban hogyan és mire használták pompás termeit.

A hangulatoknak, élményeknek Sopron és a Fertő-táj adja a kulisszát, ódon házaival, megújuló tereivel, a város felett őrködő Tűztoronnyal, a parkokkal és a tájba átlényegülő erdőkkel, szőlőskertekkel, nádasokkal.  A Lövérek, Brennbergbánya, Fertő, Tómalom, Poncichter negyed nem csak egyszerűen városrész, hanem izgalmas felfedezésre váró kirándulóhely. Brennberg például az ország legelső kőszénbányájának emlékeit őrzi, a Fertő pedig sós vizével nemcsak fürdőhely, hanem egy természetes gyógymedence.

A Fertő part települései, mint egy igazgyöngy sor, fűzi össze a falvakat, Fertőrákostól, Sarródig. Kint a szikes puszták közepén pedig körülfogja a három táj a látogatót. A sztyeppe tó, a hegyek, a síkság. Itt éltek kelták, avarok, németek, magyarok, horvátok, osztrákok, főurak, polgárok, parasztok, Eszterházy, Széchenyi, Osl, Nádasdy családok. Mindez egyetlen tájba és évezredekbe sűrítve a Fertő-táj. A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. Aki már ismeri Leány-völgy és a Fertő születésének mondáját, aki tudja, miért egyedi és univerzális a táj, aki hajlandó időt és figyelmet szakítani az élet apró csodáira. Aki megérti a táj, a kastélyok, a falusi kistemplomok, kőkeresztek és pieták mélyebb, spirituális értelmét.