Veszprém, a Királynék városa

Veszprém históriájának legismertebb fejezetei együtt íródtak a keresztény magyar állam történetével – erről a múltról tanúskodnak a várnegyed középkori műemlékei, az országban elsőként alapított püspökségének emlékei és kincsei. Különleges kulturális élményeket kínálnak a városban történelmi hagyományokat megelevenítő fesztiválok, de tartalmas kirándulások lehetőségét kínálják a Bakony erdőségei, vagy a közeli Balaton-part fürdőhelyei is.
     
Legendák sora lengi körül Veszprémet, amelyről úgy tartják: Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. A város, amely az 1000. év környékén lényegében még csak a várat jelentette, az első királyi pár idején élte első fénykorát. Ők alapították püspökségét, támogatásukkal épült a Szent Mihály-székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – itt készülhetett az a miseruha, amely a magyar királyok koronázási palástja lett –, míg a mai Érseki Palotát az egykori gótikus királyi palota fölé emelték.
     
Megdönthetetlen bizonyíték nincs arra, hogy Gizella királynét Veszprémben koronázták volna meg. Az viszont bizonyos: koronáját az itteni egyháznak adományozta, ezzel – az utókor értelmezése szerint – a „királynék városává" emelte a várost, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette. A boldoggá avatott királyné kultuszát napjainkban nemcsak a Szent Mihály-székesegyházban őrzött ereklyéje erősíti, hanem az évről évre megrendezett Gizella-napoknak a történelmi kort felelevenítő rendezvénysorozata is.
Fennállásának évszázadai alatt rombolást és újjáépítést gyakran élt meg a vár és a város: nemcsak tűzvészek, földrengések, járványok pusztították, hanem a hatalomért civakodó magyar urak is feldúlták, nem kímélve az ország első felsőoktatási intézményét, a XIII. században itt működő Káptalani Főiskolát. Később, a XVI. század közepén a török támadások következtében vált szinte a földdel egyenlővé Veszprém. Különös építészeti érték ezért maradványaiban is a Szent György-kápolna, amelyről állítják: Szent Imre herceg falai között tette le szüzességi fogadalmát. A vártól nem messze álló Margit-romok pedig arról nevezetes, hogy hat éven át nevelkedett itt a majdan szentté avatott királylány, Árpádházi Margit.

A városépítőkre napjainkig jó szívvel emlékeznek meg a városban. Beírta magát Veszprém történelemkönyvébe a reneszánsz kor tudós püspöke, Vetési Albert, akinek idején kulturális központ lett a város. A két évszázaddal később élt Padányi Biró Márton püspöksége idején, a XVIII. században kezdődött meg a várnegyed ma is látható arculatának kialakulása, amelyen több egyházi épület megtervezésével a kor legjelentősebb építőművésze, Fellner Jakab is dolgozott. Az ő tervei alapján készültek el az Érseki Palota szemet gyönyörködtető termei, az előcsarnok a lépcsőházzal és a díszebédlő. Az impozáns palota falához simul a 13. századból származó gótikus Gizella kápolna, melynek bizánci stílusú freskói életnagyságú apostolképeket ábrázolnak. Szintén a Várban található a Gizella Királyné Múzeum. Gazdag gyűjteményében látható a koronázási palást másolata és az a kazula is, melyet – a hagyományok szerint – Vetési Albert akkor viselt, amikor Mátyás Király feleségét Beatrixot megkoronázta.

A várnegyed egyik meghatározó épülete, a 2006-ban régi pompájában felújított Dubniczay Palota ad otthont a László Károly Gyűjteménynek, valamint a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteményének, mely a történelmi Magyarország legteljesebb bélyeges tégla gyűjteménye (Tegularium).

A veszprémi Vár páratlan barokk épületegyüttese pazar, ember alkotta kulissza egy-egy csillagfényes nyáresti rendezvényhez.
Emlékezhetnek erre mindazok, akik a hajdani nagysikerű veszprémi Várkoncertek közönségeként tapsoltak a legjobb magyar és külföldi előadóknak a szabadtéri színpadnak helyet adó Szentháromság téren. E hagyomány felélesztését és gazdagítását tűzte céljául a Városi Művelődési Központ a 2001-ben először megrendezésre került Veszprémi Nyári Fesztivállal. A fesztivál augusztusban több héten át minden nap színvonalas és változatos rendezvénnyel várja a veszprémieket és az idelátogatókat.

A Veszprémi Nyári Fesztivál keretében a kamarazenei műfajoknak szentelt Zenélő Udvar-hangversenyekre, irodalmi vacsoraestekre, templomi orgonahangversenyekre kerül sor, természetesen a Nyáresték a Várszínpadon összefoglaló címet viselő, változatos, elsősorban zenét, táncos és folklór műfajokat felvonultató programok mellett, de a fesztivál részét képezi a "Vivace" Nemzetközi Kórusfesztivál is, amely keretében négy kontinens legjobb énekkarai adnak egymásnak randevút, és mérik össze felkészültségüket.
Szintén a vár ölelésében rendezi meg a város július utolsó hetében a Veszprémi Ünnepi Játékokat, melynek színpadán már számos világsztárt köszönthetett a közönség.
Júniusban a városi bábszínház szervezte Kabóciádé, a gyerekek és az „örök gyermekek" fesztiválja rendezvényei is eljutnak a belvárosba. A gyermekes családoknak ugyancsak ajánlott látványosság a Kittenberger Kálmán Állat- és Növénykert, amelynek kapuja a Veszprém jelképének számító viadukton túl, a Betekints-völgyben nyílik.

A Királynék városának egyre változatosabb és színvonalasabb kulturális értékeit sorolva nem mehetünk el szó nélkül a világot jelentő deszkák mellett: a turistaszezonon kívüli kulturális élet szervezésében jelentős szerepet játszik Veszprém két teátruma, a Petőfi Színház és a Pannon Várszínház is. 
A vártól kissé távolabb, a Megyeháza melletti ligetben található a Laczkó Dezső Múzeum és a Bakonyi Ház. A Medgyaszay István tervei alapján emelt kultúrpalota az országos és regionálismúzeumok kategóriában elnyerte az „ÉV múzeuma 2006." kitüntető címet. A Szellem a tárgyban, a helyben, a képben című állandó kiállítása a megye évezredeit különböző régészeti korszakok, történelmi korok tárgyi emlékein keresztül, az egyéni, emberi sorsok tükrében ismerheti meg, kísérheti végig a látogató.
Az egyik legkorábbi magyarországi kiállítóhely, mely 1935-ben közadakozásból épült fel egy öcsi református kisnemesi lakóház mintájára. Az épület külső képe a Bakony építészeti jegyeit viseli magán, berendezési tárgyai felelevenítik egy kisnemesi református család életét. A Bakonyi Ház hazánk másodikként felépített szabadtéri néprajzi múzeuma.

Hívogatóak a Bakony déli lankái közt megbúvó legendákban, hagyományokban gazdag településeink. A Bakony barátságos dombjainak ölelésében gyönyörű erdőkkel, történelmi korok építészeti remekeivel, élő népi hagyományokkal, gasztronómiai ínyencségekkel, kiváló forrásvizekkel és változatos programokkal várják vendégszerető lakosaink az idelátogatókat.

Herend a magyar iparművészet élenjáró képviselője – hungaricum, nemzeti kincs. A porcelánkedvelők mindig is kíváncsiak voltak arra, hogyan készítik ezeket a míves termékeket… Ezen igény kielégítése céljából született egy olyan látogatóközpont, a Porcelanium, ahol a látogatók szórakozva, ám mégis mélységeiben ismerhetik meg a világhírű luxusporcelán hátterét. A Minimanufaktúrában vetített film egy rövid időutazás, ami ráhangolja a vendégeket Herend világára.

A technológiai bemutatótermekben a szakma szakavatott mesterei élőben mutatják meg művészetüket. A porcelán világában tett kirándulást követően az Apicius Étterem és Kávéház várja a vendégeket. A Porcelaniumban kapott helyet a kétszintes Viktória márkabolt is, ahol lehetőség kínálkozik a különleges Herendi porcelántárgyak vásárlására. A látogatóközponttal szemben, a Porcelánművészeti Múzeumban követhetik végig az érdeklődők a manufaktúra fejlődéstörténetét.
     
Magyarpolány népi műemlék parasztházaiból álló védett utcasorán sétálva felidézhetjük a Bakony népének szorgalmas életét, amelyhez az Alkotóház színes programjai is jó lehetőséget kínálnak. A Kálvária méltó díszletét adja a pünkösdkor megtartott, országosan és nemzetközileg is elismert hagyományos passiójátéknak. A Bakonyban egyedülállóan a Hosszú hegyen szőlőültetvényeket és présházakat látogathatunk.
     
Kislőd a mai napig őrzi élő német nemzetiségi hagyományait és megismertet a hagyományos népi mesterségekkel (fafaragás, horgolás, méhészet) is. A faluban egy rendkívül gazdag egyház- és kegytárgytörténeti kiállítást tekinthetünk meg a XVII. században épült barokk stílusú templom szomszédságában, valamint felfedezhetjük a barokk kálváriát és kápolnát is. A környéken kirándulásokat tehetünk a csodálatos természeti környezetet nyújtó Három forrás pihenőparkba, a Csurgó kúthoz vagy akár egy kiépített tanösvényen eljuthatunk Úrkútra is.
     
Városlőd erdőkkel övezve a Torna-patak völgyében helyezkedik el. A község területe különleges kincseket rejt, ezt bizonyítja az is, hogy az ember már 4000 évvel ezelőtt megtelepedett ezen a környéken. A festői szépségű, halban gazdag horgásztó, a fenyő különlegességekkel díszített, szálláshelyként működő Iglauer Park, a sétára hívogató Európai Kultúra Útvonala felejthetetlen élményeket nyújt minden korosztálynak. A látnivalók közül kiemelkedik még a Kálvária, 2007-ben felújított, a középkorban Európa szerte híres kartauzi kolostor romjain épült római katolikus templom és az országszerte ismert Városlődi Keramika bemutatóterme. A település kulturális élete a kultúrcsoportoknak köszönhetően igen élénk, évente kétszer rendeznek Svábbált.